Határtalanul – néprajz: tavaszi népszokások

Az oktatási anyag a Határtalanul Program középiskolai vetélkedőjének virtuális Nagydöntőjére készült, viszont érdemes minden diáknak megnézni és válaszolni az általunk feltett 3 kérdésre, mert ha nem jutottatok be a döntőbe, akkor is nyerhettek értékes ajándékokat.

A digitális tanóra keretében Klitsie-Szabad Boglárka néprajzismeret óráját hallgathatjátok meg, aki a tavaszi népszokásokról mesél nektek. Lássuk, mit tudunk a kiszézésről, villőzésről, májusfaállításról és a többi izgalmas tavaszi népszokásról!

1. Mikor van a májusfaállítás?
2. Meddig tartott a pünkösdi királyfi hatalma?
3. Minek a jelképe a komatálküldés?

A helyes válaszokat írjátok ide kommentben, a legjobbak (ha több van, sorsolunk) megnyerhetik a 3 Bluetooth kihangosító vagy 3 vezeték nélküli fülhallgató egyikét (postázzuk, nincs postaköltsége a nyertesnek).

Jó tanulást, sok sikert!

Forrás:
https://www.youtube.com/watch?v=SWyXGq5hNOw&fbclid=IwAR2IYyGpqGuwRdX_N5rGV0w9UAsS4l1S5y-sZ4YAYyIrjc2rdLUeRYsVkbU

Április 24-e Szent György napja

kihajtasnapja

Szent György napja

(április 24.)

A pásztorok életének egyik kiemelkedő eseménye volt Szent György-napja. E napon történt az állatok első kihajtása is téli szálláshelyeikről.

Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály! – köszöntötték egymást április második felében a jószág kihajtására készülő pásztoremberek, annak tudatában, hogy amíg a sárkányölő György vitéz jeles névünnepe – 24-e – az igazi meleg idő évadjának nyitányát jelöli, a szeptember végi Mihály arkangyal napja ennek a végét jelöli.
Az előkelő perzsiai származású György lovagot a római hadseregben tanúsított vitézsége elismeréséül Diocletianus császár kegyeibe fogadta, és tekintélyes állami hivatalhoz juttatta. A krisztus hivővé vált ifjú azonban nem helyeselte az uralkodó kegyetlen keresztényüldöző politikáját, sőt szembe is szállt vele. Ezért börtönbe vetették és – miután a kínzások sem tudták eltéríteni a hitétől – Kr. u. 303-ban kivégezték. A vértanúhalált halt férfit mind a keleti, mind a nyugati egyház szentként tiszteli. A róla szóló legendák – miszerint legyőzte a szépséges királylányt fogva tartó sárkányt – valamennyi európai nép folklórjában ismeretesek. A talpig páncélöltözetben lovon ülő, és dárdájával ölő ifjút a képzőművészet számos formában megörökítette.
Szent György napja a rómaiak jellegzetes pásztorünnepe volt, amikor a boszorkányok elleni védekezésül vizes babérágból, szalmából rakott tűzzel füstölték meg magukat és állataikat, majd a jószágaikat áthajtva a tűzön, mindnyájan átugrálták azt. A keresztény egyház a vértanút ünnepli ezen a napon, azonban a hozzá kapcsolódó hiedelmek és népszokások a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek.
A magyar nyelvterületen számos tavaszi, évkezdő szokás fűződik az ünnephez. Ekkor történik az állatok első kihajtása, amit régen különböző boszorkányűző, rontáselhárító, illetve szaporodást, tejhozamot növelő praktikák öveztek. A jószágot nyírfaággal veregették meg, láncon, fejszén, ekevason, tűzön, a gazdaasszony kifordított kötényén hajtották át és fokhagymafüzért kötöttek a nyakába. A házat, az ólat, az istállót körülfüstöléssel, zöld ág kitűzésével, felfordított seprűvel igyekeztek megvédeni a gonosz szellemek rontása ellen.
Kora hajnalban az asszonyok lepedővel szedték föl a harmatot a mezőn, amit azután kicsavartak a vászonból – és a tejhozam gyarapítása végett – a tehenekkel itattak meg. A lányok szintén “szentgyörgyharmattal” mosták orcájukat, hogy szépek legyenek. A Szent György éjjelén gyűjtött gyógyfüvek varázserővel bírtak, szedegetőik, a “bűbájos” vénasszonyok ilyenkor a Gellért-hegyre nyargaló boszorkányokat is meglátták. A pásztorok szegődtetése és szolgálatba állításuk mellett ugyancsak ezen a napon fogadták az uraságok az éves cselédeket, akiknek a szolgaidejük kerek egy esztendeig tartott. Szintén György napján választották a falubírákat, szőlős vidékeken a hegymestereket és a csőszöket is.
Időjóslás is tartozik e jeles naphoz: “ha a békák Szent György nap előtt megszólalnak, korai nyár várható”. – Másutt ugyanez száraz nyarat jelentett.
Szent György havára a régi kalendáriumok számtalan egészségügyi tanáccsal szolgálnak. Mai szóhasználattal tavaszi méregtelenítő kúrának is nevezhetnénk, amit javasolnak: lehet eret vágatni, amely használ mind a fejednek, mind a mellednek. A köpölyözés hasznos. Ne egyél semmiféle gyökeret, tiszta bort igyál, a tehénhúsnak békét hagyj, bárányhúst egyél, kecskegödölyét, tyúkhúst és folyóvízbeli halakat. A fürdő hasznos. A hölgyek szépségének és karcsúságának megőrzése érdekében pedig friss levegőt, lágy természetet és zengő fülemüleszót ajánlanak.

Hortobágy község, 2012. április 28. Pásztorok állnak szürkemarhák elõtt Hortobágyon, a piactéren. A hagyományos Szent György-napi kihajtási ünnep keretén belül, a jószágokat a kilenclyukú hídon keresztül a piactérre hajtották. A juhász, kondás, csikós, és gulyás számadók ilyenkor rovásfára rögzítik a telelõkbõl kihajtott állatok számát, majd az õszi behajtáskor ennek alapján ellenõrzik a jószágok számát. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Hortobágy község, 2012. április 28.
Pásztorok állnak szürkemarhák elõtt Hortobágyon, a piactéren. A hagyományos Szent György-napi kihajtási ünnep keretén belül, a jószágokat a kilenclyukú hídon keresztül a piactérre hajtották. A juhász, kondás, csikós, és gulyás számadók ilyenkor rovásfára rögzítik a telelõkbõl kihajtott állatok számát, majd az õszi behajtáskor ennek alapján ellenõrzik a jószágok számát.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt


Áprilisban, akkor is lehetőleg Szent György napján jó vetni babot, amely nem csak fontos eleségnövény, hanem babonáskodásra is alkalmas. Egyes vidékeken, rostán rázott tarkababból olvasták ki a tolvajokat, meg azokat, akik a jószágot meg akarták rontani, vagy a szerelmesek dolgát összekuszálni. Gonoszjáró napokon ezért az Egriek a nyakukba akasztott zacskókban, más vidékeken az emberek a zsebükben néhány szem babot hordtak magukkal a rontás ellen. A jó babtermést elősegítő hiedelmeket is ismerünk. A szilágyságban például ültetés előtt három napig nyári esővízben áztatják, amit előző nyárról őriztek erre a célra. A Balaton mellékén pedig a vetés közben szidalmakkal illették, mert hiedelmük szerint akkor hozott bő termést.

kihajtas

Kategória: Kihajtás napja | Szóljon hozzá most!

A (húsvéti) tojás

tojás

„A tojás húsvéti szerepe összefügg az ókori Közel-Kelet egykori tavaszi évkezdésével is. Az egyház keresztény szimbolikát társított a tojáshoz: a sírjából feltámadó Krisztus jelképeként értelmezte, így vált szokássá a húsvéti tojás festése, amelynek piros színe a Megváltó értünk kiontott vérét jelképezi. A IV. századtól a húsvéti tojást már egyházi áldásban részesítették, a XII. századtól pedig ez a szertartás kötelező lett, így a vallás egyúttal megerősítette és fenntartotta a tojással összefüggő ősi jelképrendszert is. A tojás díszítése és kultikus felhasználása nem keresztény találmány, az egyház ebben is egy korábbi gyakorlatot igyekezett kereszténnyé tenni. A díszített húsvéti tojás elsősorban Európa keleti felén terjedt el, míg Közép- és Nyugat-Európában általában egyszínűre festik. A kovácsoltvas vagy más, lágyabb fémdíszekkel ellátott patkolt tojás a húsvéti hajnalfát díszítette, de rontáselhárító feladatot is betölthetett. A húsvéti tojást nemcsak locsolás fejében, hanem rokonoknak, sőt a közösség elöljáróinak, megbecsült személyeinek is adhatták ajándékba. Korábban például feudális szolgáltatás is volt. A húsvéti tojás elfogyasztását jótékony hatásúnak tartják, héját gyakran mágikus tárgyként is használják: a görögkeleti vallásúak a sírokra teszik.” Juhász Katalin: A tojás – folkMAGazin 2019/2

http://folkmagazin.hu/flipbook/index.php…

Fotó: Iskolás lányok tojást festenek (Tolna megye, 1950 körül)– © Keystone/Getty Images

Kategória: Egyéb, Húsvét | Szóljon hozzá most!

Barokk klasszikusok húsvétra

A húsvét a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe, hiszen ekkor Jézus Krisztus feltámadására emlékezünk.
Az emberek különbözőképpen ünneplik a húsvétot, de vannak, akik elgondolkodnak az igazi jelentőségén is. Jézus halála és a feltámadása számos klasszikus zeneszerzőt megihletett. Mindenképpen kiemelkedik ezek közül az olasz zeneszerző, Giovanni Battista Pergolesi (1710-1736) egyházi kompozíciója, a Stabat Mater.
A Stabat mater Szűz Mária fájdalmáról szóló középkori himnusz, és több mint 200 megzenésítése ismert a zenetörténelemben. Mindezek közül talán Pergolesi műve a legjelentősebb. A szopránra, altra és zenekarra írott remekművet a zeneszerző 1736-ban, a nápolyi Fájdalmas Szűz lovagjának testvérisége egyesület felkérésére, egy ferences kolostor csendjében komponálta, nem sokkal halála előtt.
Szabolcsi Bence A zene története című könyvében ekképp ír a műről: „A Stabat Mater-ban más hang szólal meg: borongó líráé, a sóvárgó és könnyes áhitaté. De itt a könny is mosolyog, az áhitat is édes simogatással térdel Szűz Mária elébe. Nem panaszkodik és nem vádol, legfeljebb sóhajt egyet és lehajtja a fejét.”

Semmiképp nem szabad kihagyni a húsvéti barokk klasszikus zenék közül Johann Sebastian Bach (1685-1750) Máté-passióját, mely gyakorlatilag a legtöbbet játszott műnek számít. Az ősbemutatót 1727-ben tartották a lipcsei Tamás-templomban. A 78 számból álló Máté-passió a legnagyobb terjedelmű oratórium-passió. A két részre tagolódó művet 3 kettős kórus, 13 koráll, 11 arioso és 15 ária alkotja. A Krisztus szenvedéstörténetét elbeszélő oratorikus-passió műfajban más zeneszerzők is alkottak, azonban Bach János- és Máté-passiója a legkiemelkedőbb mind közül.
A zeneszerző halála után zenéjének nagy részét félretették, és a Máté-passiót Mendelssohn „támasztotta fel” 1929-ben.

Egy másik meghatározó, húsvéthoz kapcsolódó barokk mű a zeneirodalomban Georg Friedrich Händel (1685-1759) Messiás című oratóriuma. A mindösszesen 24 nap alatt íródott mű bemutatója 1742-ben volt Dublinban, és nagy sikerrel fogadta a közönség. A mű 53 számból áll, szoprán-, alt-, tenor- és basszusszólóra, kórusra, zenekarra és continuóra. A szerző oratóriumai közül a Messiás az egyetlen, amelynek nincs tulajdonképpeni drámai története. A szövegkönyvet a mester maga állította össze a Bibliából, Charles Jennens segítsgével. Az oratórium három részre tagolódik: az első rész a Krisztus előtti időkről és a Megváltó születéséről, a második a szenvedéséről szól, a harmadik rész pedig a megváltás tényéről elmélkedik.

Számos másik kiváló alkotásról lehetne még említést tenni a témában, a lista véges, ez a cikk csak egy kedvcsináló.
Bármelyik mű meghallgatását is választjuk a napokban, mindenképp segít ráhangolódni az ünnepre.

P.A.

Forrás:
https://gondola.hu/cikkek/80585-Husveti_koncertek_Budapesten.html
http://bartrufflehun.blogspot.com/2012/10/pergolesi-stabat-mater-elemzes.html
https://fidelio.hu/klasszikus/kalandos-eredetu-stabat-mater-a-mupa-husveti-hangversenyen-31678.html
Szabolcsi Bence: A zene története. Kossuth Kiadó, Budapest, 1999.
https://figaro.reblog.hu/a-tiz-legjobb-husveti-zene
Harold C. Schonberg: A nagy zeneszerzők élete. Európa Kiadó, Budapest, 2006.
Ulrich Michels: Atlasz – Zene. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2000.
Várnai Péter: Oratóriumok könyve. Zeneműkiadó, Budapest, 1972.

Kategória: Húsvét | Szóljon hozzá most!

Tojásfestés természetes anyagokkal

Sárga- színt kapunk, ha kurkumát, sárgarépát, citrom- vagy narancshéjat áztatunk be, majd felfőzzük. A festékanyagok együttes használatával fokozhatjuk a színerősséget. Narancssárga- színt kapunk, ha 0,25 l festővízhez 4 evőkanál pirospaprikát adunk, majd 20-30 percig főzzük. Aranysárga vagy pirosas barna- színt kapunk, ha vöröshagyma héját áztatjuk a vízbe. A hagymahéjjal való festés során különböző színárnyalatokat célozhatunk meg. Azok a tojások, melyeket hideg vízben kevés hagymahéjjal együtt forraltunk fel és utána csak rövid ideig maradnak a festékfürdőben, aranysárga színt kapnak. Hogyha tojások 10 percig a forrásban lévő festékfürdőben maradnak, akkor pirosas barna színűek lesznek Sötétbarna- erősre főzött kávét vagy fekete teát készítünk, majd hagyjuk lehűlni, ebbe helyezzük a tojásokat, és állni hagyjuk. Ibolyaszín- fél liter céklalében, amibe 1 evőkanál ecetet kevertünk, 15 percig lassú tűzön főzzük. Halvány ibolyától a mélyvörösig terjedhet a színe, attól függően, mennyi ideig áztatjuk a lében.
Rózsaszín- főzzünk jó erős csipkebogyó teát, lehet filteres is. A főtt tojásokat helyezzük a lehűlt teába. Áztathatjuk málnaszörpbe is a tojásokat. Kék- vágjunk apróra vöröskáposztát, öntsünk rá annyi vizet, hogy ellepje. 30 percen át főzzük, majd állni hagyjuk 1 napig. A káposzta leve bíbor színű lesz, de a tojásokat kékre festi. Ezt a színt érhetjük el szárított áfonya vagy bodzabogyó főzetével is. Piros- lilahagyma héjával főzzük a tojásokat Zöld- vágjunk apróra spenótot (a mélyhűtött is jó), öntsünk rá annyi vizet, hogy ellepje. Főzzük 30 percen át, majd hagyjuk lehűlni. Zöld színt érhetünk el a szárított zölddió burok áztatásával is. Fekete- fekete lesz a végeredmény, ha dióburkot, diólevelet használunk (de ezek mérgezőek; csak kifújt tojáshoz alkalmazzuk). Lilásbordó- A cékla levével lilásbordóra festhetünk, ehhez a céklát reszeljük le főzés előtt.

Kategória: Húsvét | Szóljon hozzá most!

Húsvéti tojás, hímes tojás, írott tojás, piros tojás

A díszített húsvéti tojás elsősorban Európa keleti felén terjedt el, Közép- és Ny-Európában kisebb, körülhatárolt területeken van gyakorlatban, ahol a húsvéti tojást általában egyszínűre festik. Hazánk nagy részén ismert a húsvéti tojás hímzése; legkevésbé az Alföldön. Mo.-on és a tőle K-i, É-i és D-i irányban fekvő országokban a batikolás a húsvéti tojás díszítésének jellemző módja. Pálcára erősített fémcsövecskét, tollcsévét mártogatnak forró méhviaszba, ezzel írják rá a mintát a nyers vagy főtt tojás felületére, majd festéklében áztatják vagy főzik. Több szín alkalmazása esetén a világos színűnek szánt részeket is viasszal fedik, majd a felület többi részéről vagy lemossák e színt (ecetes oldattal), vagy tovább festik sötétebb színű festéklében. A kemény viasz lekaparása után a színtelenül maradt díszítmény kirajzolódik. Az e technikához tartozó díszítménykincs egy része igen egyszerű, a felület rendszeres felosztásán és néhány elemi díszítőelem variálásán alapul (egyes elemek az ősrégészeti anyagban, ill. az ókori magas kultúrák szimbólumai és a Közel-Keleten ma is használt mágikus jelek között lelhetők fel); más részét reneszánsz eredetű hímzés- és kerámia-ornamentikából vették át. A régiesebb ornamentika meglehetősen egyöntetű egész elterjedési területén; a reneszánsz eredetű motívumkincs meghonosodásának mértéke különböző (legelterjedtebb a magyar és jugoszláv anyagban). Az ukrán és hucul húsvéti tojások rendkívüli finomsága, bizánci eredetet tételez fel, több szín (sárga, barna, zöld) alkalmazására épült mintakincse utánozhatatlan.

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-71DCC/h-7297A/husveti-tojas-himes-tojas-irott-tojas-piros-tojas-72BC3/

tojásminta2

tojásminta1

Kategória: Húsvét | Szóljon hozzá most!