A (húsvéti) tojás

tojás

„A tojás húsvéti szerepe összefügg az ókori Közel-Kelet egykori tavaszi évkezdésével is. Az egyház keresztény szimbolikát társított a tojáshoz: a sírjából feltámadó Krisztus jelképeként értelmezte, így vált szokássá a húsvéti tojás festése, amelynek piros színe a Megváltó értünk kiontott vérét jelképezi. A IV. századtól a húsvéti tojást már egyházi áldásban részesítették, a XII. századtól pedig ez a szertartás kötelező lett, így a vallás egyúttal megerősítette és fenntartotta a tojással összefüggő ősi jelképrendszert is. A tojás díszítése és kultikus felhasználása nem keresztény találmány, az egyház ebben is egy korábbi gyakorlatot igyekezett kereszténnyé tenni. A díszített húsvéti tojás elsősorban Európa keleti felén terjedt el, míg Közép- és Nyugat-Európában általában egyszínűre festik. A kovácsoltvas vagy más, lágyabb fémdíszekkel ellátott patkolt tojás a húsvéti hajnalfát díszítette, de rontáselhárító feladatot is betölthetett. A húsvéti tojást nemcsak locsolás fejében, hanem rokonoknak, sőt a közösség elöljáróinak, megbecsült személyeinek is adhatták ajándékba. Korábban például feudális szolgáltatás is volt. A húsvéti tojás elfogyasztását jótékony hatásúnak tartják, héját gyakran mágikus tárgyként is használják: a görögkeleti vallásúak a sírokra teszik.” Juhász Katalin: A tojás – folkMAGazin 2019/2

http://folkmagazin.hu/flipbook/index.php…

Fotó: Iskolás lányok tojást festenek (Tolna megye, 1950 körül)– © Keystone/Getty Images

Kategória: Egyéb, Húsvét | Szóljon hozzá most!

Barokk klasszikusok húsvétra

A húsvét a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe, hiszen ekkor Jézus Krisztus feltámadására emlékezünk.
Az emberek különbözőképpen ünneplik a húsvétot, de vannak, akik elgondolkodnak az igazi jelentőségén is. Jézus halála és a feltámadása számos klasszikus zeneszerzőt megihletett. Mindenképpen kiemelkedik ezek közül az olasz zeneszerző, Giovanni Battista Pergolesi (1710-1736) egyházi kompozíciója, a Stabat Mater.
A Stabat mater Szűz Mária fájdalmáról szóló középkori himnusz, és több mint 200 megzenésítése ismert a zenetörténelemben. Mindezek közül talán Pergolesi műve a legjelentősebb. A szopránra, altra és zenekarra írott remekművet a zeneszerző 1736-ban, a nápolyi Fájdalmas Szűz lovagjának testvérisége egyesület felkérésére, egy ferences kolostor csendjében komponálta, nem sokkal halála előtt.
Szabolcsi Bence A zene története című könyvében ekképp ír a műről: „A Stabat Mater-ban más hang szólal meg: borongó líráé, a sóvárgó és könnyes áhitaté. De itt a könny is mosolyog, az áhitat is édes simogatással térdel Szűz Mária elébe. Nem panaszkodik és nem vádol, legfeljebb sóhajt egyet és lehajtja a fejét.”

Semmiképp nem szabad kihagyni a húsvéti barokk klasszikus zenék közül Johann Sebastian Bach (1685-1750) Máté-passióját, mely gyakorlatilag a legtöbbet játszott műnek számít. Az ősbemutatót 1727-ben tartották a lipcsei Tamás-templomban. A 78 számból álló Máté-passió a legnagyobb terjedelmű oratórium-passió. A két részre tagolódó művet 3 kettős kórus, 13 koráll, 11 arioso és 15 ária alkotja. A Krisztus szenvedéstörténetét elbeszélő oratorikus-passió műfajban más zeneszerzők is alkottak, azonban Bach János- és Máté-passiója a legkiemelkedőbb mind közül.
A zeneszerző halála után zenéjének nagy részét félretették, és a Máté-passiót Mendelssohn „támasztotta fel” 1929-ben.

Egy másik meghatározó, húsvéthoz kapcsolódó barokk mű a zeneirodalomban Georg Friedrich Händel (1685-1759) Messiás című oratóriuma. A mindösszesen 24 nap alatt íródott mű bemutatója 1742-ben volt Dublinban, és nagy sikerrel fogadta a közönség. A mű 53 számból áll, szoprán-, alt-, tenor- és basszusszólóra, kórusra, zenekarra és continuóra. A szerző oratóriumai közül a Messiás az egyetlen, amelynek nincs tulajdonképpeni drámai története. A szövegkönyvet a mester maga állította össze a Bibliából, Charles Jennens segítsgével. Az oratórium három részre tagolódik: az első rész a Krisztus előtti időkről és a Megváltó születéséről, a második a szenvedéséről szól, a harmadik rész pedig a megváltás tényéről elmélkedik.

Számos másik kiváló alkotásról lehetne még említést tenni a témában, a lista véges, ez a cikk csak egy kedvcsináló.
Bármelyik mű meghallgatását is választjuk a napokban, mindenképp segít ráhangolódni az ünnepre.

P.A.

Forrás:
https://gondola.hu/cikkek/80585-Husveti_koncertek_Budapesten.html
http://bartrufflehun.blogspot.com/2012/10/pergolesi-stabat-mater-elemzes.html
https://fidelio.hu/klasszikus/kalandos-eredetu-stabat-mater-a-mupa-husveti-hangversenyen-31678.html
Szabolcsi Bence: A zene története. Kossuth Kiadó, Budapest, 1999.
https://figaro.reblog.hu/a-tiz-legjobb-husveti-zene
Harold C. Schonberg: A nagy zeneszerzők élete. Európa Kiadó, Budapest, 2006.
Ulrich Michels: Atlasz – Zene. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2000.
Várnai Péter: Oratóriumok könyve. Zeneműkiadó, Budapest, 1972.

Kategória: Húsvét | Szóljon hozzá most!

Tojásfestés természetes anyagokkal

Sárga- színt kapunk, ha kurkumát, sárgarépát, citrom- vagy narancshéjat áztatunk be, majd felfőzzük. A festékanyagok együttes használatával fokozhatjuk a színerősséget. Narancssárga- színt kapunk, ha 0,25 l festővízhez 4 evőkanál pirospaprikát adunk, majd 20-30 percig főzzük. Aranysárga vagy pirosas barna- színt kapunk, ha vöröshagyma héját áztatjuk a vízbe. A hagymahéjjal való festés során különböző színárnyalatokat célozhatunk meg. Azok a tojások, melyeket hideg vízben kevés hagymahéjjal együtt forraltunk fel és utána csak rövid ideig maradnak a festékfürdőben, aranysárga színt kapnak. Hogyha tojások 10 percig a forrásban lévő festékfürdőben maradnak, akkor pirosas barna színűek lesznek Sötétbarna- erősre főzött kávét vagy fekete teát készítünk, majd hagyjuk lehűlni, ebbe helyezzük a tojásokat, és állni hagyjuk. Ibolyaszín- fél liter céklalében, amibe 1 evőkanál ecetet kevertünk, 15 percig lassú tűzön főzzük. Halvány ibolyától a mélyvörösig terjedhet a színe, attól függően, mennyi ideig áztatjuk a lében.
Rózsaszín- főzzünk jó erős csipkebogyó teát, lehet filteres is. A főtt tojásokat helyezzük a lehűlt teába. Áztathatjuk málnaszörpbe is a tojásokat. Kék- vágjunk apróra vöröskáposztát, öntsünk rá annyi vizet, hogy ellepje. 30 percen át főzzük, majd állni hagyjuk 1 napig. A káposzta leve bíbor színű lesz, de a tojásokat kékre festi. Ezt a színt érhetjük el szárított áfonya vagy bodzabogyó főzetével is. Piros- lilahagyma héjával főzzük a tojásokat Zöld- vágjunk apróra spenótot (a mélyhűtött is jó), öntsünk rá annyi vizet, hogy ellepje. Főzzük 30 percen át, majd hagyjuk lehűlni. Zöld színt érhetünk el a szárított zölddió burok áztatásával is. Fekete- fekete lesz a végeredmény, ha dióburkot, diólevelet használunk (de ezek mérgezőek; csak kifújt tojáshoz alkalmazzuk). Lilásbordó- A cékla levével lilásbordóra festhetünk, ehhez a céklát reszeljük le főzés előtt.

Kategória: Húsvét | Szóljon hozzá most!

Húsvéti tojás, hímes tojás, írott tojás, piros tojás

A díszített húsvéti tojás elsősorban Európa keleti felén terjedt el, Közép- és Ny-Európában kisebb, körülhatárolt területeken van gyakorlatban, ahol a húsvéti tojást általában egyszínűre festik. Hazánk nagy részén ismert a húsvéti tojás hímzése; legkevésbé az Alföldön. Mo.-on és a tőle K-i, É-i és D-i irányban fekvő országokban a batikolás a húsvéti tojás díszítésének jellemző módja. Pálcára erősített fémcsövecskét, tollcsévét mártogatnak forró méhviaszba, ezzel írják rá a mintát a nyers vagy főtt tojás felületére, majd festéklében áztatják vagy főzik. Több szín alkalmazása esetén a világos színűnek szánt részeket is viasszal fedik, majd a felület többi részéről vagy lemossák e színt (ecetes oldattal), vagy tovább festik sötétebb színű festéklében. A kemény viasz lekaparása után a színtelenül maradt díszítmény kirajzolódik. Az e technikához tartozó díszítménykincs egy része igen egyszerű, a felület rendszeres felosztásán és néhány elemi díszítőelem variálásán alapul (egyes elemek az ősrégészeti anyagban, ill. az ókori magas kultúrák szimbólumai és a Közel-Keleten ma is használt mágikus jelek között lelhetők fel); más részét reneszánsz eredetű hímzés- és kerámia-ornamentikából vették át. A régiesebb ornamentika meglehetősen egyöntetű egész elterjedési területén; a reneszánsz eredetű motívumkincs meghonosodásának mértéke különböző (legelterjedtebb a magyar és jugoszláv anyagban). Az ukrán és hucul húsvéti tojások rendkívüli finomsága, bizánci eredetet tételez fel, több szín (sárga, barna, zöld) alkalmazására épült mintakincse utánozhatatlan.

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-71DCC/h-7297A/husveti-tojas-himes-tojas-irott-tojas-piros-tojas-72BC3/

tojásminta2

tojásminta1

Kategória: Húsvét | Szóljon hozzá most!