PONGRÁC, SZERVÁC, BONIFÁC (FAGYOSSZENTEK)

MÁJUS 12., 13., 14. PONGRÁC, SZERVÁC, BONIFÁC (FAGYOSSZENTEK)

fagyosszentek-11

A szentek legendája és az időjárással kapcsolatos megfigyelés között nincsen összefüggés, a néphagyomány azonban teremtett. Topolyán úgy tartották: „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szunyogok – ezért haragusznak ránk emberekre és évről-évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket” (Borus 1981: 53). Berettyóújfalusi rigmus szerint: „Szervác, Pongrác, Bonifác megharagszik, fagyot ráz” (Sándor M. 1976: 223). Nagydobronyban úgy tartották, ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható. Zagyvarékason úgy vélték, ha fagyosszentekkor nincs felhő, akkor sok bor lesz (Pócs 1964: 33). A Drávaszögben, Vörösmarton erről regula szól:

Sok bort hoz a három ác,
Szervác, Pongrác, Bonifác,
Ha felhőt egyiken se látsz!
(Lábadi 1988a: 300)
Ferencszállási mondóka, ugyancsak a szőlővel kapcsolatos:
Szervác, Pongrác, Bonifác; mind a fagyosszentök,
Hogy a szöllő e ne fagyjon füstöljetnek kendtök!
(Bálint S. 1980b: 275)
Az Ipoly menti néphit szerint a fagyosszentek után következő Zsófia is hozhatott fagyot. Ipolybalogon mondogatták
Pongrác, Szervác, Bonifác,
Zsófia is lehet gyász.
(Csáky 1987: 149)

A földművelő munkában a fagyosszenteket többnyire megvárták, és csak utána ültették az uborkát, babot, paradicsomot.

Kategória: Hónapsoroló, Május | Szóljon hozzá most!

Pünkösd hava

Május

Pünkösd hava

Tavaszutó – Ígéret hava – Borjútor (Virágzó élet) hava

 

A május mindenütt a nyár aggodalmas adventjének tűnik, aminek a jövendő termés féltése volt az alapja. Május az ókorban Európa-szerte engesztelő és tisztító szertartások böjtös időszaka volt. Rómában tilos volt ekkor új ruhát ölteni, házasságot kötni, és házaséletet élni, ekkor takarították ki a templomokat, mosták le az istenszobrokat, mintha csak a hónap előkészület lenne a nyárközépi nagy ünnepekhez. A nép szerelmes szívű legényei május elsején “májusfát” állítanak kedvencük háza elé. E hónap ünnepségei – a majálisok – a tavasz és a nyár örömeinek szólnak. A szerves élet fejlődésének ekkor van a tetőpontja.
Pongrác, Szervác és Bonifác, mint régről fogva tudjuk, könnyen visszacsalogathatja kertjeink rémét a hajnali fagyot, és kárt okozhat veteményeseinkben, sőt még a szőlő-gyümölcs ültetvényekben is. Persze a nagy riadalom előtt célszerű emlékeznünk az agrometeorológusok tapasztalataira, mert a hosszú évtizedek óta folyó meteorológiai megfigyelések elemzése bebizonyította, hogy a fagyosszentekre vonatkozó néphit nem légből kapott állítás.

 

Népi megfigyelések:

– májusi csendes eső, növeli a vetést
– száraz május, száraz esztendő
– ha májusban erősen halljuk a békákat kuruttyolni, úgy igen sok eső lészen
– ha május elején esik, úgy kevés borunk lesz
– nagyon meleg május után esős június következik
– ha májusban a tölgy szépen virágzik, és a cserebogár rajta tanyázik, gyakran fogunk hallani mennydörgést
– sok bort hoz ám a három ác, (Pongrác, Szervác, Bonifác), ha felhőt egyiken se látsz
– Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz
– Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász
– Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök
– májusi meleg eső nagy termés, hideg eső rossz vendég

 

Kategória: Hónapsoroló, Május | Szóljon hozzá most!

Április 24-e Szent György napja

kihajtasnapja

Szent György napja

(április 24.)

A pásztorok életének egyik kiemelkedő eseménye volt Szent György-napja. E napon történt az állatok első kihajtása is téli szálláshelyeikről.

Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály! – köszöntötték egymást április második felében a jószág kihajtására készülő pásztoremberek, annak tudatában, hogy amíg a sárkányölő György vitéz jeles névünnepe – 24-e – az igazi meleg idő évadjának nyitányát jelöli, a szeptember végi Mihály arkangyal napja ennek a végét jelöli.
Az előkelő perzsiai származású György lovagot a római hadseregben tanúsított vitézsége elismeréséül Diocletianus császár kegyeibe fogadta, és tekintélyes állami hivatalhoz juttatta. A krisztus hivővé vált ifjú azonban nem helyeselte az uralkodó kegyetlen keresztényüldöző politikáját, sőt szembe is szállt vele. Ezért börtönbe vetették és – miután a kínzások sem tudták eltéríteni a hitétől – Kr. u. 303-ban kivégezték. A vértanúhalált halt férfit mind a keleti, mind a nyugati egyház szentként tiszteli. A róla szóló legendák – miszerint legyőzte a szépséges királylányt fogva tartó sárkányt – valamennyi európai nép folklórjában ismeretesek. A talpig páncélöltözetben lovon ülő, és dárdájával ölő ifjút a képzőművészet számos formában megörökítette.
Szent György napja a rómaiak jellegzetes pásztorünnepe volt, amikor a boszorkányok elleni védekezésül vizes babérágból, szalmából rakott tűzzel füstölték meg magukat és állataikat, majd a jószágaikat áthajtva a tűzön, mindnyájan átugrálták azt. A keresztény egyház a vértanút ünnepli ezen a napon, azonban a hozzá kapcsolódó hiedelmek és népszokások a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek.
A magyar nyelvterületen számos tavaszi, évkezdő szokás fűződik az ünnephez. Ekkor történik az állatok első kihajtása, amit régen különböző boszorkányűző, rontáselhárító, illetve szaporodást, tejhozamot növelő praktikák öveztek. A jószágot nyírfaággal veregették meg, láncon, fejszén, ekevason, tűzön, a gazdaasszony kifordított kötényén hajtották át és fokhagymafüzért kötöttek a nyakába. A házat, az ólat, az istállót körülfüstöléssel, zöld ág kitűzésével, felfordított seprűvel igyekeztek megvédeni a gonosz szellemek rontása ellen.
Kora hajnalban az asszonyok lepedővel szedték föl a harmatot a mezőn, amit azután kicsavartak a vászonból – és a tejhozam gyarapítása végett – a tehenekkel itattak meg. A lányok szintén “szentgyörgyharmattal” mosták orcájukat, hogy szépek legyenek. A Szent György éjjelén gyűjtött gyógyfüvek varázserővel bírtak, szedegetőik, a “bűbájos” vénasszonyok ilyenkor a Gellért-hegyre nyargaló boszorkányokat is meglátták. A pásztorok szegődtetése és szolgálatba állításuk mellett ugyancsak ezen a napon fogadták az uraságok az éves cselédeket, akiknek a szolgaidejük kerek egy esztendeig tartott. Szintén György napján választották a falubírákat, szőlős vidékeken a hegymestereket és a csőszöket is.
Időjóslás is tartozik e jeles naphoz: “ha a békák Szent György nap előtt megszólalnak, korai nyár várható”. – Másutt ugyanez száraz nyarat jelentett.
Szent György havára a régi kalendáriumok számtalan egészségügyi tanáccsal szolgálnak. Mai szóhasználattal tavaszi méregtelenítő kúrának is nevezhetnénk, amit javasolnak: lehet eret vágatni, amely használ mind a fejednek, mind a mellednek. A köpölyözés hasznos. Ne egyél semmiféle gyökeret, tiszta bort igyál, a tehénhúsnak békét hagyj, bárányhúst egyél, kecskegödölyét, tyúkhúst és folyóvízbeli halakat. A fürdő hasznos. A hölgyek szépségének és karcsúságának megőrzése érdekében pedig friss levegőt, lágy természetet és zengő fülemüleszót ajánlanak.

Hortobágy község, 2012. április 28. Pásztorok állnak szürkemarhák elõtt Hortobágyon, a piactéren. A hagyományos Szent György-napi kihajtási ünnep keretén belül, a jószágokat a kilenclyukú hídon keresztül a piactérre hajtották. A juhász, kondás, csikós, és gulyás számadók ilyenkor rovásfára rögzítik a telelõkbõl kihajtott állatok számát, majd az õszi behajtáskor ennek alapján ellenõrzik a jószágok számát. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Hortobágy község, 2012. április 28.
Pásztorok állnak szürkemarhák elõtt Hortobágyon, a piactéren. A hagyományos Szent György-napi kihajtási ünnep keretén belül, a jószágokat a kilenclyukú hídon keresztül a piactérre hajtották. A juhász, kondás, csikós, és gulyás számadók ilyenkor rovásfára rögzítik a telelõkbõl kihajtott állatok számát, majd az õszi behajtáskor ennek alapján ellenõrzik a jószágok számát.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt


Áprilisban, akkor is lehetőleg Szent György napján jó vetni babot, amely nem csak fontos eleségnövény, hanem babonáskodásra is alkalmas. Egyes vidékeken, rostán rázott tarkababból olvasták ki a tolvajokat, meg azokat, akik a jószágot meg akarták rontani, vagy a szerelmesek dolgát összekuszálni. Gonoszjáró napokon ezért az Egriek a nyakukba akasztott zacskókban, más vidékeken az emberek a zsebükben néhány szem babot hordtak magukkal a rontás ellen. A jó babtermést elősegítő hiedelmeket is ismerünk. A szilágyságban például ültetés előtt három napig nyári esővízben áztatják, amit előző nyárról őriztek erre a célra. A Balaton mellékén pedig a vetés közben szidalmakkal illették, mert hiedelmük szerint akkor hozott bő termést.

kihajtas

Kategória: Kihajtás napja | Szóljon hozzá most!

A (húsvéti) tojás

tojás

„A tojás húsvéti szerepe összefügg az ókori Közel-Kelet egykori tavaszi évkezdésével is. Az egyház keresztény szimbolikát társított a tojáshoz: a sírjából feltámadó Krisztus jelképeként értelmezte, így vált szokássá a húsvéti tojás festése, amelynek piros színe a Megváltó értünk kiontott vérét jelképezi. A IV. századtól a húsvéti tojást már egyházi áldásban részesítették, a XII. századtól pedig ez a szertartás kötelező lett, így a vallás egyúttal megerősítette és fenntartotta a tojással összefüggő ősi jelképrendszert is. A tojás díszítése és kultikus felhasználása nem keresztény találmány, az egyház ebben is egy korábbi gyakorlatot igyekezett kereszténnyé tenni. A díszített húsvéti tojás elsősorban Európa keleti felén terjedt el, míg Közép- és Nyugat-Európában általában egyszínűre festik. A kovácsoltvas vagy más, lágyabb fémdíszekkel ellátott patkolt tojás a húsvéti hajnalfát díszítette, de rontáselhárító feladatot is betölthetett. A húsvéti tojást nemcsak locsolás fejében, hanem rokonoknak, sőt a közösség elöljáróinak, megbecsült személyeinek is adhatták ajándékba. Korábban például feudális szolgáltatás is volt. A húsvéti tojás elfogyasztását jótékony hatásúnak tartják, héját gyakran mágikus tárgyként is használják: a görögkeleti vallásúak a sírokra teszik.” Juhász Katalin: A tojás – folkMAGazin 2019/2

http://folkmagazin.hu/flipbook/index.php…

Fotó: Iskolás lányok tojást festenek (Tolna megye, 1950 körül)– © Keystone/Getty Images

Kategória: Egyéb, Húsvét | Szóljon hozzá most!

Barokk klasszikusok húsvétra

A húsvét a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe, hiszen ekkor Jézus Krisztus feltámadására emlékezünk.
Az emberek különbözőképpen ünneplik a húsvétot, de vannak, akik elgondolkodnak az igazi jelentőségén is. Jézus halála és a feltámadása számos klasszikus zeneszerzőt megihletett. Mindenképpen kiemelkedik ezek közül az olasz zeneszerző, Giovanni Battista Pergolesi (1710-1736) egyházi kompozíciója, a Stabat Mater.
A Stabat mater Szűz Mária fájdalmáról szóló középkori himnusz, és több mint 200 megzenésítése ismert a zenetörténelemben. Mindezek közül talán Pergolesi műve a legjelentősebb. A szopránra, altra és zenekarra írott remekművet a zeneszerző 1736-ban, a nápolyi Fájdalmas Szűz lovagjának testvérisége egyesület felkérésére, egy ferences kolostor csendjében komponálta, nem sokkal halála előtt.
Szabolcsi Bence A zene története című könyvében ekképp ír a műről: „A Stabat Mater-ban más hang szólal meg: borongó líráé, a sóvárgó és könnyes áhitaté. De itt a könny is mosolyog, az áhitat is édes simogatással térdel Szűz Mária elébe. Nem panaszkodik és nem vádol, legfeljebb sóhajt egyet és lehajtja a fejét.”

Semmiképp nem szabad kihagyni a húsvéti barokk klasszikus zenék közül Johann Sebastian Bach (1685-1750) Máté-passióját, mely gyakorlatilag a legtöbbet játszott műnek számít. Az ősbemutatót 1727-ben tartották a lipcsei Tamás-templomban. A 78 számból álló Máté-passió a legnagyobb terjedelmű oratórium-passió. A két részre tagolódó művet 3 kettős kórus, 13 koráll, 11 arioso és 15 ária alkotja. A Krisztus szenvedéstörténetét elbeszélő oratorikus-passió műfajban más zeneszerzők is alkottak, azonban Bach János- és Máté-passiója a legkiemelkedőbb mind közül.
A zeneszerző halála után zenéjének nagy részét félretették, és a Máté-passiót Mendelssohn „támasztotta fel” 1929-ben.

Egy másik meghatározó, húsvéthoz kapcsolódó barokk mű a zeneirodalomban Georg Friedrich Händel (1685-1759) Messiás című oratóriuma. A mindösszesen 24 nap alatt íródott mű bemutatója 1742-ben volt Dublinban, és nagy sikerrel fogadta a közönség. A mű 53 számból áll, szoprán-, alt-, tenor- és basszusszólóra, kórusra, zenekarra és continuóra. A szerző oratóriumai közül a Messiás az egyetlen, amelynek nincs tulajdonképpeni drámai története. A szövegkönyvet a mester maga állította össze a Bibliából, Charles Jennens segítsgével. Az oratórium három részre tagolódik: az első rész a Krisztus előtti időkről és a Megváltó születéséről, a második a szenvedéséről szól, a harmadik rész pedig a megváltás tényéről elmélkedik.

Számos másik kiváló alkotásról lehetne még említést tenni a témában, a lista véges, ez a cikk csak egy kedvcsináló.
Bármelyik mű meghallgatását is választjuk a napokban, mindenképp segít ráhangolódni az ünnepre.

P.A.

Forrás:
https://gondola.hu/cikkek/80585-Husveti_koncertek_Budapesten.html
http://bartrufflehun.blogspot.com/2012/10/pergolesi-stabat-mater-elemzes.html
https://fidelio.hu/klasszikus/kalandos-eredetu-stabat-mater-a-mupa-husveti-hangversenyen-31678.html
Szabolcsi Bence: A zene története. Kossuth Kiadó, Budapest, 1999.
https://figaro.reblog.hu/a-tiz-legjobb-husveti-zene
Harold C. Schonberg: A nagy zeneszerzők élete. Európa Kiadó, Budapest, 2006.
Ulrich Michels: Atlasz – Zene. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2000.
Várnai Péter: Oratóriumok könyve. Zeneműkiadó, Budapest, 1972.

Kategória: Húsvét | Szóljon hozzá most!