Határtalanul – néprajz: tavaszi népszokások

Az oktatási anyag a Határtalanul Program középiskolai vetélkedőjének virtuális Nagydöntőjére készült, viszont érdemes minden diáknak megnézni és válaszolni az általunk feltett 3 kérdésre, mert ha nem jutottatok be a döntőbe, akkor is nyerhettek értékes ajándékokat.

A digitális tanóra keretében Klitsie-Szabad Boglárka néprajzismeret óráját hallgathatjátok meg, aki a tavaszi népszokásokról mesél nektek. Lássuk, mit tudunk a kiszézésről, villőzésről, májusfaállításról és a többi izgalmas tavaszi népszokásról!

1. Mikor van a májusfaállítás?
2. Meddig tartott a pünkösdi királyfi hatalma?
3. Minek a jelképe a komatálküldés?

A helyes válaszokat írjátok ide kommentben, a legjobbak (ha több van, sorsolunk) megnyerhetik a 3 Bluetooth kihangosító vagy 3 vezeték nélküli fülhallgató egyikét (postázzuk, nincs postaköltsége a nyertesnek).

Jó tanulást, sok sikert!

Forrás:
https://www.youtube.com/watch?v=SWyXGq5hNOw&fbclid=IwAR2IYyGpqGuwRdX_N5rGV0w9UAsS4l1S5y-sZ4YAYyIrjc2rdLUeRYsVkbU

PONGRÁC, SZERVÁC, BONIFÁC (FAGYOSSZENTEK)

MÁJUS 12., 13., 14. PONGRÁC, SZERVÁC, BONIFÁC (FAGYOSSZENTEK)

fagyosszentek-11

A szentek legendája és az időjárással kapcsolatos megfigyelés között nincsen összefüggés, a néphagyomány azonban teremtett. Topolyán úgy tartották: „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szunyogok – ezért haragusznak ránk emberekre és évről-évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket” (Borus 1981: 53). Berettyóújfalusi rigmus szerint: „Szervác, Pongrác, Bonifác megharagszik, fagyot ráz” (Sándor M. 1976: 223). Nagydobronyban úgy tartották, ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható. Zagyvarékason úgy vélték, ha fagyosszentekkor nincs felhő, akkor sok bor lesz (Pócs 1964: 33). A Drávaszögben, Vörösmarton erről regula szól:

Sok bort hoz a három ác,
Szervác, Pongrác, Bonifác,
Ha felhőt egyiken se látsz!
(Lábadi 1988a: 300)
Ferencszállási mondóka, ugyancsak a szőlővel kapcsolatos:
Szervác, Pongrác, Bonifác; mind a fagyosszentök,
Hogy a szöllő e ne fagyjon füstöljetnek kendtök!
(Bálint S. 1980b: 275)
Az Ipoly menti néphit szerint a fagyosszentek után következő Zsófia is hozhatott fagyot. Ipolybalogon mondogatták
Pongrác, Szervác, Bonifác,
Zsófia is lehet gyász.
(Csáky 1987: 149)

A földművelő munkában a fagyosszenteket többnyire megvárták, és csak utána ültették az uborkát, babot, paradicsomot.

Kategória: Hónapsoroló, Május | Szóljon hozzá most!

Pünkösd hava

Május

Pünkösd hava

Tavaszutó – Ígéret hava – Borjútor (Virágzó élet) hava

 

A május mindenütt a nyár aggodalmas adventjének tűnik, aminek a jövendő termés féltése volt az alapja. Május az ókorban Európa-szerte engesztelő és tisztító szertartások böjtös időszaka volt. Rómában tilos volt ekkor új ruhát ölteni, házasságot kötni, és házaséletet élni, ekkor takarították ki a templomokat, mosták le az istenszobrokat, mintha csak a hónap előkészület lenne a nyárközépi nagy ünnepekhez. A nép szerelmes szívű legényei május elsején “májusfát” állítanak kedvencük háza elé. E hónap ünnepségei – a majálisok – a tavasz és a nyár örömeinek szólnak. A szerves élet fejlődésének ekkor van a tetőpontja.
Pongrác, Szervác és Bonifác, mint régről fogva tudjuk, könnyen visszacsalogathatja kertjeink rémét a hajnali fagyot, és kárt okozhat veteményeseinkben, sőt még a szőlő-gyümölcs ültetvényekben is. Persze a nagy riadalom előtt célszerű emlékeznünk az agrometeorológusok tapasztalataira, mert a hosszú évtizedek óta folyó meteorológiai megfigyelések elemzése bebizonyította, hogy a fagyosszentekre vonatkozó néphit nem légből kapott állítás.

 

Népi megfigyelések:

– májusi csendes eső, növeli a vetést
– száraz május, száraz esztendő
– ha májusban erősen halljuk a békákat kuruttyolni, úgy igen sok eső lészen
– ha május elején esik, úgy kevés borunk lesz
– nagyon meleg május után esős június következik
– ha májusban a tölgy szépen virágzik, és a cserebogár rajta tanyázik, gyakran fogunk hallani mennydörgést
– sok bort hoz ám a három ác, (Pongrác, Szervác, Bonifác), ha felhőt egyiken se látsz
– Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz
– Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász
– Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök
– májusi meleg eső nagy termés, hideg eső rossz vendég

 

Kategória: Hónapsoroló, Május | Szóljon hozzá most!

„A világfa tetején”

95073549_2887747204671335_1029889701101699072_nFotó forrása: Internet

Amikor a természet már zöldbe öltözött, annak a hónapnak az első éjszakáján állítják fel a magyar falvakban a májusfát. A közeli erdőben titokban kivágott, sudár törzsű fiatal fának május elsejének reggelén ott kell állnia a lányos házak kapujában. Sötétben díszítik föl, és a legények egy üveg bort is odakötöznek az ágak közé.
Az elevenen lobogó heteken át hirdeti az újjászületés diadalát. Lombkoronáját színes szalagok ékesítik, amelyek a tavaszi szélben folyton zizegnek, sustorognak. Netán beszélnek?
Többfelé külön népszokás az is, hogy a fát eltávolítják – »kitáncolják« –, mielőtt a zöldje elszárad. Valakinek ekkor föl kell másznia a fára, hogy a palackot lehozza. Ez az ünnep csúcspontja, nézősereg izgul a produkció sikeréért. Tréfás kedvű fiúk gyakran elkövetnek egy csínyt. Csúszósra szappanozzák a fa törzsét, így nehezítve társuk feljutását.
Miközben görcsösen szorítja magához a fiatal nyárfa fogódzók nélküli derekát, és centiméterről centiméterre igyekszik fölfelé, valahol legbelül érzi-tudja a kislegény: nem játék ez.
Feladatot teljesít, ő a kiválasztott.”

Kunkovács László: Táltoserő (folkMAGazin 2006/6)

http://folkmagazin.hu/flipbook/index.php…

Kategória: Jeles napok, ünnepi szokások | Szóljon hozzá most!

Április 24-e Szent György napja

kihajtasnapja

Szent György napja

(április 24.)

A pásztorok életének egyik kiemelkedő eseménye volt Szent György-napja. E napon történt az állatok első kihajtása is téli szálláshelyeikről.

Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály! – köszöntötték egymást április második felében a jószág kihajtására készülő pásztoremberek, annak tudatában, hogy amíg a sárkányölő György vitéz jeles névünnepe – 24-e – az igazi meleg idő évadjának nyitányát jelöli, a szeptember végi Mihály arkangyal napja ennek a végét jelöli.
Az előkelő perzsiai származású György lovagot a római hadseregben tanúsított vitézsége elismeréséül Diocletianus császár kegyeibe fogadta, és tekintélyes állami hivatalhoz juttatta. A krisztus hivővé vált ifjú azonban nem helyeselte az uralkodó kegyetlen keresztényüldöző politikáját, sőt szembe is szállt vele. Ezért börtönbe vetették és – miután a kínzások sem tudták eltéríteni a hitétől – Kr. u. 303-ban kivégezték. A vértanúhalált halt férfit mind a keleti, mind a nyugati egyház szentként tiszteli. A róla szóló legendák – miszerint legyőzte a szépséges királylányt fogva tartó sárkányt – valamennyi európai nép folklórjában ismeretesek. A talpig páncélöltözetben lovon ülő, és dárdájával ölő ifjút a képzőművészet számos formában megörökítette.
Szent György napja a rómaiak jellegzetes pásztorünnepe volt, amikor a boszorkányok elleni védekezésül vizes babérágból, szalmából rakott tűzzel füstölték meg magukat és állataikat, majd a jószágaikat áthajtva a tűzön, mindnyájan átugrálták azt. A keresztény egyház a vértanút ünnepli ezen a napon, azonban a hozzá kapcsolódó hiedelmek és népszokások a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek.
A magyar nyelvterületen számos tavaszi, évkezdő szokás fűződik az ünnephez. Ekkor történik az állatok első kihajtása, amit régen különböző boszorkányűző, rontáselhárító, illetve szaporodást, tejhozamot növelő praktikák öveztek. A jószágot nyírfaággal veregették meg, láncon, fejszén, ekevason, tűzön, a gazdaasszony kifordított kötényén hajtották át és fokhagymafüzért kötöttek a nyakába. A házat, az ólat, az istállót körülfüstöléssel, zöld ág kitűzésével, felfordított seprűvel igyekeztek megvédeni a gonosz szellemek rontása ellen.
Kora hajnalban az asszonyok lepedővel szedték föl a harmatot a mezőn, amit azután kicsavartak a vászonból – és a tejhozam gyarapítása végett – a tehenekkel itattak meg. A lányok szintén “szentgyörgyharmattal” mosták orcájukat, hogy szépek legyenek. A Szent György éjjelén gyűjtött gyógyfüvek varázserővel bírtak, szedegetőik, a “bűbájos” vénasszonyok ilyenkor a Gellért-hegyre nyargaló boszorkányokat is meglátták. A pásztorok szegődtetése és szolgálatba állításuk mellett ugyancsak ezen a napon fogadták az uraságok az éves cselédeket, akiknek a szolgaidejük kerek egy esztendeig tartott. Szintén György napján választották a falubírákat, szőlős vidékeken a hegymestereket és a csőszöket is.
Időjóslás is tartozik e jeles naphoz: “ha a békák Szent György nap előtt megszólalnak, korai nyár várható”. – Másutt ugyanez száraz nyarat jelentett.
Szent György havára a régi kalendáriumok számtalan egészségügyi tanáccsal szolgálnak. Mai szóhasználattal tavaszi méregtelenítő kúrának is nevezhetnénk, amit javasolnak: lehet eret vágatni, amely használ mind a fejednek, mind a mellednek. A köpölyözés hasznos. Ne egyél semmiféle gyökeret, tiszta bort igyál, a tehénhúsnak békét hagyj, bárányhúst egyél, kecskegödölyét, tyúkhúst és folyóvízbeli halakat. A fürdő hasznos. A hölgyek szépségének és karcsúságának megőrzése érdekében pedig friss levegőt, lágy természetet és zengő fülemüleszót ajánlanak.

Hortobágy község, 2012. április 28. Pásztorok állnak szürkemarhák elõtt Hortobágyon, a piactéren. A hagyományos Szent György-napi kihajtási ünnep keretén belül, a jószágokat a kilenclyukú hídon keresztül a piactérre hajtották. A juhász, kondás, csikós, és gulyás számadók ilyenkor rovásfára rögzítik a telelõkbõl kihajtott állatok számát, majd az õszi behajtáskor ennek alapján ellenõrzik a jószágok számát. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Hortobágy község, 2012. április 28.
Pásztorok állnak szürkemarhák elõtt Hortobágyon, a piactéren. A hagyományos Szent György-napi kihajtási ünnep keretén belül, a jószágokat a kilenclyukú hídon keresztül a piactérre hajtották. A juhász, kondás, csikós, és gulyás számadók ilyenkor rovásfára rögzítik a telelõkbõl kihajtott állatok számát, majd az õszi behajtáskor ennek alapján ellenõrzik a jószágok számát.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt


Áprilisban, akkor is lehetőleg Szent György napján jó vetni babot, amely nem csak fontos eleségnövény, hanem babonáskodásra is alkalmas. Egyes vidékeken, rostán rázott tarkababból olvasták ki a tolvajokat, meg azokat, akik a jószágot meg akarták rontani, vagy a szerelmesek dolgát összekuszálni. Gonoszjáró napokon ezért az Egriek a nyakukba akasztott zacskókban, más vidékeken az emberek a zsebükben néhány szem babot hordtak magukkal a rontás ellen. A jó babtermést elősegítő hiedelmeket is ismerünk. A szilágyságban például ültetés előtt három napig nyári esővízben áztatják, amit előző nyárról őriztek erre a célra. A Balaton mellékén pedig a vetés közben szidalmakkal illették, mert hiedelmük szerint akkor hozott bő termést.

kihajtas

Kategória: Kihajtás napja | Szóljon hozzá most!

A (húsvéti) tojás

tojás

„A tojás húsvéti szerepe összefügg az ókori Közel-Kelet egykori tavaszi évkezdésével is. Az egyház keresztény szimbolikát társított a tojáshoz: a sírjából feltámadó Krisztus jelképeként értelmezte, így vált szokássá a húsvéti tojás festése, amelynek piros színe a Megváltó értünk kiontott vérét jelképezi. A IV. századtól a húsvéti tojást már egyházi áldásban részesítették, a XII. századtól pedig ez a szertartás kötelező lett, így a vallás egyúttal megerősítette és fenntartotta a tojással összefüggő ősi jelképrendszert is. A tojás díszítése és kultikus felhasználása nem keresztény találmány, az egyház ebben is egy korábbi gyakorlatot igyekezett kereszténnyé tenni. A díszített húsvéti tojás elsősorban Európa keleti felén terjedt el, míg Közép- és Nyugat-Európában általában egyszínűre festik. A kovácsoltvas vagy más, lágyabb fémdíszekkel ellátott patkolt tojás a húsvéti hajnalfát díszítette, de rontáselhárító feladatot is betölthetett. A húsvéti tojást nemcsak locsolás fejében, hanem rokonoknak, sőt a közösség elöljáróinak, megbecsült személyeinek is adhatták ajándékba. Korábban például feudális szolgáltatás is volt. A húsvéti tojás elfogyasztását jótékony hatásúnak tartják, héját gyakran mágikus tárgyként is használják: a görögkeleti vallásúak a sírokra teszik.” Juhász Katalin: A tojás – folkMAGazin 2019/2

http://folkmagazin.hu/flipbook/index.php…

Fotó: Iskolás lányok tojást festenek (Tolna megye, 1950 körül)– © Keystone/Getty Images

Kategória: Egyéb, Húsvét | Szóljon hozzá most!