Barokk klasszikusok húsvétra

A húsvét a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe, hiszen ekkor Jézus Krisztus feltámadására emlékezünk.
Az emberek különbözőképpen ünneplik a húsvétot, de vannak, akik elgondolkodnak az igazi jelentőségén is. Jézus halála és a feltámadása számos klasszikus zeneszerzőt megihletett. Mindenképpen kiemelkedik ezek közül az olasz zeneszerző, Giovanni Battista Pergolesi (1710-1736) egyházi kompozíciója, a Stabat Mater.
A Stabat mater Szűz Mária fájdalmáról szóló középkori himnusz, és több mint 200 megzenésítése ismert a zenetörténelemben. Mindezek közül talán Pergolesi műve a legjelentősebb. A szopránra, altra és zenekarra írott remekművet a zeneszerző 1736-ban, a nápolyi Fájdalmas Szűz lovagjának testvérisége egyesület felkérésére, egy ferences kolostor csendjében komponálta, nem sokkal halála előtt.
Szabolcsi Bence A zene története című könyvében ekképp ír a műről: „A Stabat Mater-ban más hang szólal meg: borongó líráé, a sóvárgó és könnyes áhitaté. De itt a könny is mosolyog, az áhitat is édes simogatással térdel Szűz Mária elébe. Nem panaszkodik és nem vádol, legfeljebb sóhajt egyet és lehajtja a fejét.”

Semmiképp nem szabad kihagyni a húsvéti barokk klasszikus zenék közül Johann Sebastian Bach (1685-1750) Máté-passióját, mely gyakorlatilag a legtöbbet játszott műnek számít. Az ősbemutatót 1727-ben tartották a lipcsei Tamás-templomban. A 78 számból álló Máté-passió a legnagyobb terjedelmű oratórium-passió. A két részre tagolódó művet 3 kettős kórus, 13 koráll, 11 arioso és 15 ária alkotja. A Krisztus szenvedéstörténetét elbeszélő oratorikus-passió műfajban más zeneszerzők is alkottak, azonban Bach János- és Máté-passiója a legkiemelkedőbb mind közül.
A zeneszerző halála után zenéjének nagy részét félretették, és a Máté-passiót Mendelssohn „támasztotta fel” 1929-ben.

Egy másik meghatározó, húsvéthoz kapcsolódó barokk mű a zeneirodalomban Georg Friedrich Händel (1685-1759) Messiás című oratóriuma. A mindösszesen 24 nap alatt íródott mű bemutatója 1742-ben volt Dublinban, és nagy sikerrel fogadta a közönség. A mű 53 számból áll, szoprán-, alt-, tenor- és basszusszólóra, kórusra, zenekarra és continuóra. A szerző oratóriumai közül a Messiás az egyetlen, amelynek nincs tulajdonképpeni drámai története. A szövegkönyvet a mester maga állította össze a Bibliából, Charles Jennens segítsgével. Az oratórium három részre tagolódik: az első rész a Krisztus előtti időkről és a Megváltó születéséről, a második a szenvedéséről szól, a harmadik rész pedig a megváltás tényéről elmélkedik.

Számos másik kiváló alkotásról lehetne még említést tenni a témában, a lista véges, ez a cikk csak egy kedvcsináló.
Bármelyik mű meghallgatását is választjuk a napokban, mindenképp segít ráhangolódni az ünnepre.

P.A.

Forrás:
https://gondola.hu/cikkek/80585-Husveti_koncertek_Budapesten.html
http://bartrufflehun.blogspot.com/2012/10/pergolesi-stabat-mater-elemzes.html
https://fidelio.hu/klasszikus/kalandos-eredetu-stabat-mater-a-mupa-husveti-hangversenyen-31678.html
Szabolcsi Bence: A zene története. Kossuth Kiadó, Budapest, 1999.
https://figaro.reblog.hu/a-tiz-legjobb-husveti-zene
Harold C. Schonberg: A nagy zeneszerzők élete. Európa Kiadó, Budapest, 2006.
Ulrich Michels: Atlasz – Zene. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2000.
Várnai Péter: Oratóriumok könyve. Zeneműkiadó, Budapest, 1972.

Hozzászólások

hozzászólás

Kategória: Húsvét | A közvetlen link.